Ugranom kellett volna. Olyan tökéletes lett volna. Megbántam ezerszer és százszor. Már halottnak kéne lennem. Bár leugrottam volna. Bár túllennék rajta.
Ha valaha úgy érzitek, itt a vége számotokra és nem akartok többet, mindig tegyétek meg. Ameddig tudjátok. Hazugság, hogy majd jobb lesz. Jobb lesz, de csak annyira, hogy elmegy az erőtök, az elhatározás. Hogy mégtöbbet fogtok szenvedni mint valaha, de elég indulat vagy keserűség mégsem lesz ahhoz, hogy vége legyen. Tegyétek meg. A boldogság egy örök hazugság.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.